Tisztelt Tagjaink!

A Szövetség Nyugdíjpénztár vezetése úgy döntött, hogy folyamatosan tájékoztatjuk tagjainkat, a magánnyugdíjakkal, a magánnyugdíjpénztárakkal összefüggő eseményekről, hírekről. Kigyüjtöttük a híreket, mely elérhetőségét felsoroljuk és azt naponta frissítjük!

A Szövetség Magánnyugdíjpénztár hír oldala

Honlapunkat, így a sajtószobát is készítette, és a magánnyugdíjjal összefüggő információk kigyűjtését az Euro Detection Consulting Kft. végzi
2019-06-11T12:32:17+00:00 2019. június 11.|

MSZP: Bosszút áll a kormány a magánnyugdíj-pénztártagokon

RTL KLUB | 2015.07.23.

Nem tudnak járadékot fizetni tagjaiknak a magánnyugdíj-pénztárak, mert nincs meg az ehhez szükséges kormányrendelet. Az 1997-es törvényhez kapcsolódó szabály már elavult, más kifejezések vannak benne, mint a 2015. januárban hatályba lépett új törvényben. Új kormányrendelet pedig nem született, a szocialisták szerint azért, mert így akarnak bosszút állni azokon, akik magánnyugdíj-pénztártagok maradtak. A kormány szerint a pénztárak az 1997-es rendelet alapján is fizethetnek.

A video megtekintéséhez kattintson a képre!

Ha a böngésző nincs frissítve, a video lejátszásához bővítményre van szükség, mely az Internetről letölthető. Az Internet explorer11 esetében a böngésző automatikusan jelzi ennek szükségét.

2019-06-11T12:23:51+00:00 2015. július 23.|

Nem fizetnek a nyugdíjpénztárak

TV2 | 2015.07.22.

Nem tudnak járadékot fizetnek a magánnyugdíjpénztárak mert szerintük nincs hozzá megfelelő jogszabályi környezet. A második legnagyobb magánnyugdíjpénztár ügyvezetője azt mondta a Tényeknek, egyetlen ember maradt náluk azok közül, akik idén érték el a nyugdíjkorhatárt. A többiek pedig visszatértek az állami rendszerbe. Az MSZP szerint a kormány hibájából nem tudnak járadékot fizetni a magánnyugdíjpénztárak. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban minden feltétel adott a kifizetésekhez.

A video megtekintéséhez kattintson a képre!

Ha a böngésző nincs frissítve, a video lejátszásához bővítményre van szükség, mely az Internetről letölthető. Az Internet explorer11 esetében a böngésző automatikusan jelzi ennek szükségét.

2019-06-11T12:20:01+00:00 2015. július 22.|

Tovább fojtogatják a magánnyugdíjpénztárakat

Koncsek Rita | 2015.07.21 | ORIGO

A négy magánnyugdíjpénztár egyelőre megmenekült a megszűnéstől, ám továbbra sem tudnak járadékot fizetni. A pénztárak nem tudják alkalmazni azt a jogszabályt, ami alapján a nyugdíjkort elért tagoknak kifizetéseket teljesíthetnének. Anyagi megfontolásból 10 nyugdíjas korú magán-nyugdíjpénztári tagból 9 visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont minden feltétel adott, hogy járadékot fizessenek a pénztárak.

Csak az állami nyugdíja 75 százalékát kapja meg az a nyugdíjas, akinek magán-nyugdíjpénztári tagsága van. Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója azt mondta,

“nincs abban semmi meglepő, ha valaki a nyugdíja 25 százaléka miatt visszalép a társadalombiztosítási rendszerbe”.

A törvények a magánnyugdíjpénztárak kezét megkötik, és a nyugdíjas kort elérő tagok nem kaphatnak havi járadékot. A Szövetség Magánnyugdíjpénztárnál idén már 10 tagból 9 visszalépett a tb-rendszerbe.

Csak pár ezren maradtak

A magán-nyugdíjpénztári szektor több mint hárommillió tag háromezer milliárd forint feletti vagyonát kezelte egészen 2011-ig. A kormány intézkedései és a pénztári kivonulások miatt 2014. szeptember végére már csak 61,5 ezer tag maradt a rendszerben, 205,4 milliárd forintnyi vagyonnal – írta az Azenpenzem.hu.

Összefogtak, levelet írtak

Négy magánnyugdíjpénztárból három július elején közös levelet írt a Magyar Nemzeti Banknak. A Szövetség, a Budapest és a Horizont Magánnyugdíjpénztárak állásfoglalást kérték a jegybanktól.

“A pénztárak a járadékkérdés rendezését tartják az egyik legfontosabb dolognak”.

A Budapest Magánnyugdíjpénztár tagdíjfizetőinek a száma is már meghaladta a 70 százalékos küszöböt, a tagok 81 százaléka befizette a tagdíjat.

A Budapest Magánnyugdíjpénztár azt mondta az Origónak, hogy mindent megtesznek a járadékszolgáltatás feltételeinek mihamarabbi megteremtéséhez, de nélkülözhetetlen a számos nyitott és alapvető kérdésben a felügyelet állásfoglalása, jogértelmezése.

Állásfoglalásra várnak

A pénztárak csak a felügyelet jogértelmezése és állásfoglalása birtokában tudják megalapozottan és jogszerűen – az új járadékszolgáltatás számítására is kiterjedően – módosítani és a jegybankkal engedélyeztetni a szolgáltatási szabályzatukat.

A saját járadék szolgáltatásán felül a pénztárak számára lehetőség van biztosítótól vásárolt járadékot szolgáltatni az érintett pénztártagok számára, azonban ilyen termék egyelőre nincs a piacon, és bár a biztosítók dolgoznak a konstrukción, még nem tudni, mikor vezethetik be a piacra.

Az NGM szerint minden oké

A Nemzetgazdasági Minisztérium feladata a magánnyugdíjpénztárak járadékszolgáltatását tekintve elsősorban a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése – közölte a minisztérium.

Az NGM szerint

„szabályozási szinten minden feltétel adott a pénztárak részére, hogy megkezdjék járadékszolgáltatási tevékenységüket”.

Az NGM azt írta az Origónak, folyamatosan konzultálnak a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy jogszabály-értelmezéssel, valamint szakmai véleményükkel segítsék a magánnyugdíjpénztárak szolgáltatási feladatainak teljesítését.

A kicsik is levegőért kapkodnak

A legkevesebb rendszeres tagdíjfizetője az MKB Magánnyugdíjpénztárnak van. Az MKB-nál márciusban 60 százalékon, azóta pedig minden hónapban 73 százalékon van a tagdíjfizetők aránya.

Az Origónak azt írták, hogy

“bizakodóak, mert az eddigi adatok alapján, áprilistól júniusig minden hónapban teljesítették a 70 százalékot”.

Az MKB pontos számokat nem közölt arról, hogy hány tagjuknak nem tudnak havonta járadékot fizetni. Elenyésző azoknak a száma, akik nem jutnak hozzá az őket megillető pénzhez – írták. Azt sem közölték, hány tagjuk lépett vissza a tb-rendszerbe, és hányan kamatoztatják tovább az MKB-ban a pénzüket.

Úgy tűnik, mindenki megmenekül

A Magyar Nemzeti Bank szeptember 30-a után vizsgálja meg először fél évre visszamenőleg a négy magánnyugdíjpénztár tagjainak számát. Amelyik pénztárban a tagdíjfizetők aránya egymást követő két hónapban nem éri el a 70 százalékot, azt a pénztárat felszámolják. Ebben az esetben a tagok vagyona automatikusan a tb-rendszerbe vándorol.

Kicsik, de küzdenek

Most 82 százalékon van a tagdíjfizetőink száma – mondták az Origónak a Horizont Magánnyugdíjpénztárnál. A tagdíjat már márciusban egy évre előre elkértük tagjainktól – mondták a Horizontnál. A tagdíj és a pénztár működésének fenntartási költsége havonta ezer forint.

A Horizontnál csekély azoknak a tagoknak a száma, akik már elérték a nyugdíjas kort, és havi járandóságra jogosultak. Azt mondták, 6-10 tagról van szó, és őket egyedileg kezelik. A horizontosok egy része kivár, 2-3 tag pedig már visszalépett a tb-rendszerbe.

Három opció van

Mindenkit egyenként felhívtak, és három lehetőség közül választhatnak a nyugdíjas korú tagok – mondák a Horizontnál.

Vagy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy megvárják, amíg a törvényi jogszabályok lehetővé teszik a magánnyugdíjpénztáraknak a járadékfizetést,

vagy a magánnyugdíjpénztárban hagyják a pénzüket, és azt haláluk esetén adó- és járulékmentesen az örököseik megkapják.

A Horizontnál azt mondták, többször kértek már állásfoglalást a felügyeleti szervtől, az MNB-től, de azt a választ kapták, hogy még a Nemzetgazdasági Minisztériummal konzultálnak a járadékfizetés lehetőségeiről.

Az MNB nem jogalkotó

A Magyar Nemzeti Bank folyamatos szakmai egyeztetéseket folytat a pénztárszféra képviselőivel – mondta Binder István felügyeleti szóvivő az Origónak. A jegybank minden esetben a lehető legrövidebb időn belül érdemi választ ad a pénztáraknak a hatáskörébe tartozó megkeresések miatt.

Ez történik a magánnyugdíjpénztáraknak a téma kapcsán június végén feltett állásfoglalás-kérésével kapcsolatban is – mondta Binder István. A pénztári szféra esetleges jogszabály-módosítási javaslatait ugyanakkor közvetlenül a jogalkotóhoz fordulva teheti meg.

Az MNB több alkalommal jelezte az érintett magánnyugdíjpénztárak számára, hogy a hatályos jogszabályok alapján járadékszolgáltatást 100 millió forint tartalék megképzése esetén, illetve biztosítótól vásárolt biztosítástechnikai járadék vásárlása esetén nyújthatnak.

Amennyiben valamelyik magánnyugdíjpénztár nem tudja, vagy nem kívánja vállalni e feltételek valamelyikének teljesítését, a nyugdíjkorhatárt elért tagok számára megoldás lehet az állami tb-rendszerbe való visszalépés – mondta a felügyeleti szóvivő.

Egyre többen lesznek patthelyzetben

Az MNB előzetes adatai szerint a magánnyugdíjpénztári nyugdíjjáradék-szolgáltatásra már jogosult tagok száma jelenleg néhány tucatnyi, ám számuk a következő években jelentősen nőhet – véli Binder István is.

A mostani, közös levelükben a pénztárak kiemelik, hogy

a magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat egy összegben már nem vehetik fel nyugdíjba vonuláskor az ügyfelek. Járadékot azonban a pénztárak egyelőre nem tudnak szolgáltatni.

Ez egy patthelyzet, amivel valamit kezdeni kell – mondta Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A pénztárak mindent megtesznek azért, hogy a tagjaik számára nyugdíjba vonuláskor magán-nyugdíjpénztári megtakarításaik után járadékot folyósítsanak még akkor is, ha elenyésző számban jelentkezik majd a következő években ilyen igény.

A három magánnyugdíjpénztár arra kéri a törvényalkotót és a felügyelő szerveket, hogy nyújtsanak segítséget nekik a törvényi szabályozás tisztázásában, illetve az ellentmondásokat feloldó jogszabály-módosításokat tegyék meg.

2019-06-11T12:17:08+00:00 2015. július 21.|

Még nem tudnak fizetni a magánnyugdíjpénztárak

Horn Andrea | 2015.05.08 | mwetropol.hu

Hiányos a szabályozás, ezért nem tudnak nyugdíjat kifizetni.

Továbbra sem tudnak járadékot fizetni a magánnyugdíjpénztárak a nyugdíjkorhatárt elért tagjaiknak. A kasszák kétféle úton is szolgáltathatnának, ám egyelőre egyikre sincs módjuk. Egyrészt egy kormányrendeletre várnak, amely előírná, milyen feltételekkel folyósíthatnák maguk a járadékot. Biztosítóktól vásárolt életjáradék formájában is teljesíthetnének, ám nincs még olyan biztosítótársaság, amely megfelelő terméket kínálna. Az érintett ügyfelek tehát jelenleg nem tudnak hozzáférni a befizetéseikhez; vagy megvárják, míg rendeződik a helyzet, vagy visszalépnek a társadalombiztosítási rendszerbe.

Inkább visszalépnek

A Szövetség Nyugdíjpénztár tagjai között jelenleg mintegy tízen vannak, akiknek 2011 januárjáig kellett nyilatkozni a kasszáknál maradóknak.(Illusztrációk: Kálló Péter)

Kapcsolódó anyagok

Döntést kell hozniuk: ők úgy határoztak, hogy visszatérnek az állami rendszerbe. Ezzel a lépéssel ugyanis jogosulttá váltak az öregségi nyugdíj száz százalékára, és a kasszától az úgynevezett visszalépő tagi kifizetésre, azaz az egyénileg befizetett tagdíj, az esetleges tagdíj-kiegészítés és a reálhozam összegére. – Az érintett tagok egyenlege nem magas, ezért jóval többet veszítenének, ha csupán 75 százalékos nyugdíjat kapnának a tb-től, mint amekkora az az összeg, amelyre tőlünk jogosultak – mondta a Metropolnak Csurgainé Kuti Ágota, a kassza ügyvezető igazgatója.

A másik megkérdezett kassza, a Budapest Magánnyugdíjpénztár tagjai közül az év végéig várhatóan hatvanan válnak nyugdíjszolgáltatásra jogosulttá, nekik is dönteniük kell.

A szervezet közölte: jelenleg havonta 15-20 fő lép vissza az állami rendszerbe, függetlenül attól, hogy elérte-e a nyugdíjkorhatárt.

Jelentős akadály

Amellett, hogy nincs még készen a szolgáltatást szabályozó kormányrendelet – pedig azt, hogy erre szükség van, a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény is leírja –, a pénztárak egy másik akadály miatt sem tudnak maguk járulékot fizetni.

Az előírások szerint 100 millió forintos saját tevékenységi tartalékot kell képezniük akkor, ha nem helyezik ki vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenységüket. Ez a szabály annak ellenére nem változott, hogy 2010 októbere óta a pénztárakhoz nem érkeznek járulékbefizetések, így azok csak a tagdíjbefizetések 2,5 százalékát, illetve a tagságtól adományként kapott összeget fordíthatják a működésük biztosítására.

Nem éri meg

Maradna tehát az a megoldás, hogy a pénztárak biztosítótársaságoktól vásárolják meg a járadékot. A honlapján közzétett információk szerint ezt tervezi a legnagyobb tagsággal rendelkező Horizont Magánnyugdíjpénztár, és erről beszélt Kutiné Csurgai Ágota is. – Önállóan biztosan nem nyújtunk majd nyugdíjszolgáltatást, biztosítókat tervezünk bevonni. Dolgozunk már ezen, de még nem látszik, mikorra lesz megoldás. A pénztáraknál maradtak köre eleve kicsi, az e problémában érintettek pedig jelenleg legföljebb hatvanan lehetnek. Márpedig nem biztos, hogy megéri a cégeknek egy teljesen új járadékfajtát kidolgozni ennyi ügyfélnek – magyarázta a Szövetség ügyvezetője.

A Budapest Magánnyugdíjpénztár nem nyilatkozott egyértelműen a kérdésben. Azt írták, mindent megtesznek a járadékszolgáltatás feltételeinek mihamarabbi megteremtéséért, ám számos nyitott kérdés van még, amelyben az MNB Felügyelet állásfoglalása, jogértelmezése szükséges. Ennek érdekében állásfoglalás-kérést nyújtott be a megfelelő szervekhez.

A minisztérium válasza

Megkérdeztük a nemzetgazdasági tárcát, mikorra készülhet el a pénztárak által hiányolt rendelet. Megkeresésünkre a minisztérium sajtó- és kommunikációs titkársága azt írta: „a hatályos, magánnyugdíjról és magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezései alapján a járadékszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi háttér rendezett, a pénztártagok választhatnak, hogy pénztári járadékot vagy biztosítóintézettől vásárolt életjáradékot kérnek a pénztáruktól. A szabályok lehetővé teszik a pénztáraknak, hogy az említett módokon járadékot nyújtsanak tagjaik részére, a megfelelő jogszabályi feltételek teljesítése esetén. Figyelemmel a 2015. január 1-jétől hatályos járadékszolgáltatási szabályokra, külön szabályozás kormányrendeleti szinten nem indokolt.”

Megvan a 70%

A januárban életbe lépett változások értelmében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén októberben megvizsgálja majd, hogy az azt megelőző hat hónapban mekkora volt a tagdíjat fizető tagok aránya az egyes pénztárakban.

Ha egymást követő két hónapban az átlag 70%-alá esik, a jegybank megindítja a pénztár végelszámolását, a tagok vagyona pedig a tb-rendszerbe kerül.

Friss állásfoglalása szerint az MNB elfogadhatónak tartja, hogy a tagok egyetlen banki átutalással fizetik meg az éves tagdíjat, de az utalás közleményében mindenképpen jelezni kell, hogy a befizetett összeget a tag 12 hónap egységes tagdíjaként kéri figyelembe venni. A pénztárnak ennek megfelelően kell ezután elkönyvelnie a tagdíjat.

A fizető tagok száma áprilisban mind a négy megmaradt pénztárnál meghaladta a 70 százalékot.

2019-06-11T11:54:28+00:00 2015. május 8.|

Nem kaphatnak havi járadékot a nyugdíjpénztártagok

2015.04.09 | Origo | Koncsek Rita

Nem férhetnek hozzá befizetéseikhez a nyugdíjaskort elérő magánnyugdíjpénztár-tagok. Egy meg nem született kormányrendelettel bünteti a kormány a pénztártagokat.

A magánnyugdíj-pénztári befizetés akkor vehető fel, amikor a pénztártag nyugdíjba vonul. A jogszabályok szerint az egyösszegű kifizetés már megszűnt, a járadékszolgáltatás pedig még nem működik, mert hiányzik egy kormányrendelet.

A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártagok jelenleg két dolgot tehetnek. Visszalépnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, vagy bent hagyják a pénzüket, hogy addig kamatozzon, amíg meg nem oldódik a járadékfizetés.

Nem tudnak szolgáltatni

Jelenleg 8-10 tagjukat érinti ez a furcsa dilemma, mondta az Origónak Kutiné Csurgai Ágota. A Szövetség Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint többségük úgy döntött, visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. Volt olyan tagjuk, akinek 100 ezer forintja gyűjt össze, de akadt, akinek már milliós megtakarítása volt.

Kutiné Csurgai Ágota elmondta az Origónak, a jogi szabályozás két utat enged a járadékfizetésre. Vagy maga a pénztár fizet, vagy egy biztosító segítségét veszi ehhez igénybe.

Ha a pénztár maga akar fizetni, akkor 100 millió forintos tartalékot kell képeznie. Kutiné szerint a négy magánnyugdíjpénztár közül egy sem lenne képes létrehozni ezt az alapot.

Hiányzik a rendelet

A pénztári kifizetést az is lehetetlenné teszi azonban, hogy nem készült el az a kormányrendelet, amely szabályozná, hogy mit kell tartalmaznia a pénztár szolgáltatási szabályzatának. Márpedig rendelet nélkül nincs szabályzat, szabályzat nélkül nincs szolgáltatás.

A kormányrendeletről nem tudunk semmit – mondta Kutiné. Többször is érdeklődtek a Magyar Nemzeti Banknál, és azt a tájékoztatást kapták, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnál készül a rendelet. Az NGM viszont cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.

Várjon, aki tud

Az ügyvezető szerint, ha valakinek elég magas az állami nyugdíja, annak megéri bent hagyni a pénzét a magánnyugdíjpénztárakban. A Szövetségnél mindenkinek ki tudják számolni, hogy mennyi lenne a havi járadéka, és ez alapján a tagok el tudják dönteni, hogy átviszik-e a megtakarításaikat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, vagy tovább fialtatják a pénzüket.

A másik módszer, egy biztosító beiktatása sem tud működni jelenleg. Itt már megszületett a szabályozás, de csak ez év elején, úgyhogy a biztosítóknak még idejük sem volt az új termék kidolgozására. De az se biztos, hogy ez egyáltalán megéri, mert a potenciális ügyfelek száma egyelőre kicsi, az új termék kidolgozása viszont sokba kerül.

A Horizont Magánnyugdíjpénztár vezetője mindenesetre a 168 Órának azt mondta, már megkezdték a tárgyalásokat a termék kidolgozásáról, és várhatóan rövid időn belül biztosítani tudják ezt tagjaik számára.

Azok a pénztártagok, akik mostanában mennek nyugdíjba, dönthetnek úgy, hogy visszalépnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ez esetben 100 százalékos nyugellátást kapnak, felvehetik reálhozamukat, az önkéntesen befizetett tagdíjukat, valamint a tagdíj-kiegészítést – mondta a Horizont vezetője.

Potyautasok: leszállás

2015 áprilisától a magánnyugdíjpénztáraknak el kell érniük a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt, a pénztárak havi 200–1000 forintos tagdíjat határoztak meg, amit többségük egy évre előre kér a tagoktól. Az új előírások miatt a rendszer nem tűri meg tovább a potyautasokat , mert ha egy pénztárnál a tagdíjfizetők aránya nem éri el a kívánt szintet, azt a pénztárat felszámolják.

Nincs kockázata

A Horizont és a Budapest Magánnyugdíjpénztáraknál már 70 százalék felett van a tagdíjfizetők aránya. A Szövetség Nyugdíjpénztár azt írja a Facebookon, hogy – a márciusi tagdíjbefizetést figyelembe véve – 64 százalék volt a tagdíjfizetők aránya. Az MKB honlapján lévő adatok szerint március 31-ig a tagok 60 százaléka fizetett tagdíjat.

A tagdíjfizetéssel egyébként semmilyen kockázatot nem vállalnak a pénztártagok, ugyanis a tagdíj visszajár, ha a pénztár végelszámolással megszűnne.

2019-06-11T11:50:18+00:00 2015. április 9.|

Így változnak a nyugdíj szabályai 2015-ben

2015.01.04. | vg.hu

Az inflációt követve 1,8 százalékkal emelkedik januártól az öregségi nyugdíj mellett az árvaellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék és a fogyatékossági támogatás is.

Januártól 1,8 százalékkal emelkedik a nyugdíjak, illetve egyes járadékok összege – áll az új kormányrendeletben. A jövő évi költségvetés ekkora mértékű pénzromlással számol jövőre, az inflációkövető emelés révén egy átlagos nyugdíj mintegy 2 ezer forinttal fog növekedni. Szintén 1,8 százalékkal (ekkora mértékű inflációval számol a jövő évi költségvetés) emelkedik egyebek mellett az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék és a fogyatékossági támogatás.

Járadékok

Ezek mellett szintén a jövő inflációt fogja követni a mezőgazdasági szövetkezeti (és a szakszövetkezeti tagok növelt összegű) öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka is, az átmeneti bányászjáradék, a vakok személyi járadéka, a balettművészi járadék, a polgármesterek közszolgálati járadéka, a honvédek kiegészítő rokkantsági járadéka is.

A rendelet alapján ha egy embernek egyidejűleg több emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni. A kormány rendelkezett arról is egyebek mellett, hogy a rokkantsági járadék havi összege január 1-jétől 33 930 forintra változzon, és emelkedik a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék is.

Nyugdíjbiztosítás

Az Országgyűlés pontosította a nyugdíjbiztosítás fogalmát. Januártól csupán az olyan biztosítások tekinthetők nyugdíjbiztosításnak, amelyek a törvény által felsorolt négy kockázati elemet (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) együttesen tartalmazzák, és ezeken kívül a biztosítás más kockázatra nem terjed ki. Biztosítások esetén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél akkor, ha egy másik személy által kötött biztosításban a szerződő helyére lép. A teljes életre szóló életbiztosítások 2018. január 1-jével azonos megítélés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal.

Magánkasszák

A 60ezren a MAGÁNnyugdíjukért nevű Facebook-csoport nyílt levélben fordult a hazai pénztárak vezetőihez, hogy alkossanak részletes koncepciót a megmaradt magánpénztári rendszer önkéntes pénztári rendszerbe olvasztásáról. Érvelésük szerint 2011 óta a magánpénztárak is önkéntessé váltak, így nem igazán célszerű két, azonos célt szolgáló önkéntes rendszert egymástól párhuzamosan működtetni. Emellett csupán 60 ezer pénztártag kedvéért nem is racionális fenntartani a magánpénztári rendszert. Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a VG-nek azt nyilatkozta, a kasszák is szívesen összevonnák a kétféle intézménytípust. A javaslatot a gazdasági tárca eddig nem támogatta, mivel az önkéntes kasszákból már korábban, a nyugdíjkorhatár elérése előtt fel lehet venni a pénzt.

Megszűnt a korkedvezményes rendszer

A bértárgyalásokon a szakszervezetek tudomásul vették, hogy a korkedvezményes nyugdíj év végével megszűnik. Ezt azok vehették igénybe, akik éveket dolgoztak veszélyes munkakörökben, és ezért korhatár előtt mehettek nyugdíjba. Abban egyetértettek a felek, jogszabályi garanciát kell adni, hogy az erős fizikai–pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek részleteit tárgyalásokon tisztázzák a szociális partnerek. Határidő a tavaszi parlamenti ülésszak vége; legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat.

Éber Sándor

2019-06-11T11:45:08+00:00 2015. január 4.|

A magánnyugdíj-pénztári törvény javaslat

KLUBRÁDIÓ | Esti gyors | 2014.12.30

A Szövetség magánnyugdíjpénztár ügyvezető-igazgatójával készített interjút Balla Györgyi. A beszélgetés tárgya a magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvénymódosítási javaslat volt.

2019-06-11T11:41:48+00:00 2014. december 30.|

Így lehetne átvinni az önkéntes kasszába a magánpénztári megtakarításokat

2014.12.30. | MTI | hvg.hu

Szakértők a Világgazdaságban javaslatokat tettek a kétféle rendszer összedolgozására. Segíthet, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvényben szerepel az úgynevezett “elismert pénztár” intézménytípus.

Át lehetne vinni a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat önkéntes kasszákba a szakértők szerint, törvénymódosítással rendezni lehetne a nemzetgazdasági tárca által felvetett aggályokat – írta kedden a Világgazdaság.

A 60ezren a MAGÁNnyugdíjukért Facebookon szerveződő civil csoport nyílt levélben fordult a magánnyugdíjpénztárak vezetőihez, arra kérve őket, alkossanak részletes koncepciót a megmaradt magánpénztári rendszer önkéntes pénztári rendszerbe olvasztásáról.

Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, a négy megmaradt magánnyugdíjpénztár közül három fogott össze eddig, hogy kidolgozza az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A munkát a jövő év elején meg is kezdik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azért ellenezte eddig a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások önkéntes nyugdíjpénztárba átvitelét, mivel azokból már korábban, a nyugdíjkorhatár elérése előtt, egy összegben is fel lehet venni a pénzt, nem csak járadék formájában, mint a magánnyugdíjpénztáraknál.

Kutiné Csurgai Ágota szerint ezeket a problémákat kezelni lehetne. Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvényben szerepel az úgynevezett “elismert pénztár” intézménytípus, amely alkalmas társadalombiztosítási és más szociális ellátások nyújtására is. Biztosítani kellene, hogy a korábbi magán-nyugdíjpénztári megtakarítás egy külön számlán legyen, ahonnan csak a nyugdíjba vonulás után, járadék formájában vehetik majd fel a tagok. A pénztárak szerint célszerű lenne, ha a tagok vagyonát beolvadással vihetnék át a magánkasszák az önkéntesekbe, ez sokkal olcsóbb megoldás lenne, mintha a tagok egyenként kezdeményeznék az átlépéseket – ismerteti az újság.

2019-06-11T11:38:16+00:00 2014. december 30.|