Nyugdíjpénz: már bevégeztetett

azenpenzem | 2014.12.16.   
Sok kellemetlen dolgot szentesített a parlament

2014. december 16. Igazán most ér véget a kormány nagy „nyugdíjmentő” akciója. A parlament ugyanis elfogadta a költségvetést, ezen belül az eredetileg háromezer-milliárd magánnyugdíjpénztári forintot kezelő alap megszüntetését. A megmaradt kasszák végítéletét is elfogadták – persze számos más intézkedés mellett.

A 2015. évi költségvetés célja a családok megerősítése, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés elősegítése – jelentette be a büdzsé parlamenti elfogadását követő tájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A miniszter számos kedvező elemet ismertetett (mint az képünkön is látszik, meglehetősen kevés lelkesedéssel). Hosszan beszélt arról (a kormányzati portál ezzel a címmel tette ki tájékoztatóját is), hogy ez a „banki elszámoltatás költségvetése”. Valójában persze a devizamentőnek nevezett csomag jogszabályait már sokkal korábban elfogadták, azoknak pedig a családok terheit érintő rendelkezéseiről még mindig sok mindent nem tudhatunk. Mintha azonban lenne miről elterelni a figyelmet.

A képviselők simán elfogadták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) megszüntetését. Ezzel hivatalosan is bevégeztetett annak a háromezer-milliárd forintnak a sorsa, amelyet a Fidesz-kormány a magánnyugdíjpénztári tagoktól „vett át” állami kezelésbe. A még megmaradt forintok egyenesen a költségvetésben landolnak majd 2015. január 31-éig. A költségvetéssel együtt megszavazták a maradék magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét jelentő új tagdíjfizetési szabályt is. Többen örömmel üdvözölték, hogy ha jövő márciusig (2015. szeptember 30-a után lehet vizsgálni a megelőző hat hónap befizetéseit) sikerül a tagokat rávenni a fizetésre, akkor akár talpon is maradhatna legalább egy pénztár. Mi azonban az első pillanattól kezdve biztosak voltunk abban, hogy a rendelkezés nem marad visszamenőleges (az ugyanis jogilag még a mai magyar körülmények között is könnyen támadható lett volna).

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöksége hétfőn közölte: meglepetéssel és megdöbbenéssel olvasta, hogy a kormány Balog Zoltán miniszter ígérete ellenére nem módosította az alapítványi iskolák költségvetési támogatására vonatkozó törvény előterjesztését. Ezek az AME szerint közfeladatot ellátó (többségük nem költségtérítéses, hátrányos helyzetű tanulókat oktat) intézmények a korábbi állami támogatásnak csak a 75 százalékára számíthatnak majd. A tárca később cáfolta a megvonást.

Bizonytalanságok még akadnak

A költségvetés a Liberális Párt szerint 15 új adónemet vezet be, a Jobbik szerint összesen 45 féle adóval terhelik a magyar lakosságot. Számos, a mindennapi kiadásainkat, illetve bevételünket érintő új intézkedésről korábban már írtunk, néhány számot pedig a mellékelt táblázatban foglaltunk össze. Aggasztó azonban, hogy sok szakértő elemzése szerint még ezekkel sem biztos, hogy a szükséges bevételek valóban befolynak majd.A most elfogadott, Varga szerint stabil büdzsében nem igazán látszik az új autópályadíj-rendszer (ezt mintha egyáltalán nem vezették volna át a számokon), de például az adóbevételek terén is érezhető némi bizonytalanság. Banai Péter Benő, az államháztartásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az adóbevétel azért nőhet, mert érdemi, az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedéssel, bővülő foglalkoztatással számolnak. A statisztikákban biztosan kedvezőbbek lesznek majd a foglakoztatási adatok, amire a „felpumpált” közmunka akár garanciát is adhat. Erre 2015-ben már 270 milliárd forintot fordítanak. (Kérdés persze, hogy ez az érintett családok jövedelme miként alakul majd.)

Néhány juttatás változása*
Megnevezés Mrd Ft
Szociális keret -33
Családi pótlék, gyes -20
Korhatár előtti nyugdíjak -31
Egészségügy -49
Sportberuházás +25
* a 2015-ös előirányzat 2014-hez képest
2019-06-11T11:35:50+00:00 2014. december 16.|

Az önkéntes kasszákat ajánlja a szakma

Hecker Flórián | 2014.12.09.

Nem a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése, hanem az önkéntes kasszákba való beolvasztásuk nyújtana hosszú távú megoldást az érintett 60 ezer tagnak – mondták szakmai résztvevők az Országgyűlés költségvetési bizottságának tegnapi ülésén. Váradi Péter, a Horizont Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke arról beszélt, hogy a jelenleg ismert törvényjavaslat nem nyújt megoldást a privát nyugdíjkasszák rendszerszintű problémáira. A szakember elismerte, hogy a mostani struktúra nem tartható fenn gazdaságilag, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a tagok több alkalommal is döntöttek a pénztárakban való maradásukról, ezt pedig tiszteletben kell tartani. Szerinte elfogadható megoldást az ilyen számlák az önkéntes pillérbe történő átsorolása jelentene, mivel ez jóval nagyobb biztonságot nyújt a rentábilis működésre.

A Szövetség Nyugdíjpénztár részéről Kutiné Csurgai Ágota ügyvezető igazgató szólalt fel, aki szintén az önkéntes nyugdíjpénztár kiterjesztése mellett érvelt. Mint mondta, a lépés úgy kivitelezhető, ha a magánkasszák tagjai a jog által is ismert módon úgynevezett elismert pénztári számlát nyitnak az önkéntes pilléren belül, ami garantálná, hogy a befizetők leghamarabb a mindenkori nyugdíjkorhatár elérésekor vehessék ki megtakarításaikat. Lehoczky László, az MKB Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy saját kasszájuk jelentős likvid forrást halmozott fel, így a szolgáltatás a következő három évben is biztosított. Szerinte az elfogadásra váró törvényjavaslat néhány ponton javít a magánnyugdíjpénztárak működésén, de végleges megoldás nem látszik a beadványban.

2019-06-11T11:11:13+00:00 2014. december 12.|

Magánnyugdíj: falra hányt pénztári érvek

azenpenzem | 2014.12.08.

A magánnyugdíjpénztárak vezetői arra készültek, hogy a szektor most elképzelt ellehetetlenítése elleni érveiket ma elmondhatják az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt. A testület ülésén azonban egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg.

A Szövetség, az MKB és a Horizont magánnyugdíjpénztár vezetői az MTI tudósítása szerint hiába készültek arra, hogy a parlament elé már benyújtott, a szektor működését ellehetetlenítő törvényjavaslatról érdemi véleményt adhatnak. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti mai meghallgatásra ugyanis egyetlen kormánypárti képviselő sem ment el. A pénztárvezetők így csak az ellenzéki képviselőknek tudták elmondani érveiket. Szavaikból pedig az derült ki, hogy igyekeznek konstruktívan állni a kérdéshez, még a szektort ért kritikák közül is többet elfogadtak.

Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta a javasolt megoldások között, hogy a jelenlegi magánnyugdíj-pénztárak úgynevezett elismert pénztárrá alakulhassanak, vagy beleolvadhassanak az önkéntes pénztárakba. Az ügyvezető igazgató szerint a javasolt 70 százalékos korlát nem oldja meg a mai pénztárak problémáit.

Váradi Péter, a Horizont Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke (aki hangsúlyozta, hogy pénztáruk tömöríti a magánnyugdíjpénztári tagok kétharmadát) úgy vélte, hogy a jelenleg ismert törvényjavaslat nem nyújt megoldást hosszabb távon a magánnyugdíjpénztári rendszer problémáira. Egyetért a piac megtisztításával és azzal is, hogy hosszú távú megoldást kell találni. A parlament előtt fekvő javaslat azonban szerinte nem szolgálja egyik célt sem. Mint kifejtette: valóban nem racionális 60 ezer emberért fenntartani egy magánnyugdíjpénztári szabályozást, ezért a vagyon kezelését olyan szervezeteknek kell átadni, ahol nagyobb a működési biztonság; ez az önkéntes pénztári rendszer.

Még a lazítás is értelmetlen

Lehoczky László, az MKB Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója jelezte: 4400 tagjuk van, a pénztár az előző években felhalmozott likviditási tartalékkal változatlan körülmények között három évig tud még működni.

A törvényjavaslatról úgy vélekedett, hogy egyes részletszabályok bizonyos mértékben javítják a magánnyugdíjpénztárak működési feltételeit, ugyanakkor sok olyan elem van, amin lehetne még finomítani. Ő is azon az állásponton volt, hogy a javaslat nem ad választ arra, hogyan tudnának hosszú távon működni, ezért szerinte is az önkéntes pénztárba olvadás – és ott a magánnyugdíjpénztári számlák elkülönítése – jelenthetne megoldást. Képviselői kérdésre Váradi arról is beszélt, hogy értelmetlen az a szabályozás, hogy a tagdíjnak 2,5 százalékát fordíthatnák működésre a pénztárak (ez sokkal kedvezőbb a jelenlegi teljesen lenyomott szintnél – a szerk.). Ha ugyanis például 1000 forintot tagdíjként beszed a pénztár, ebből a tagdíjból kell biztosítaniuk minden felmerülő költséget, egészen a nyugdíj kifizetéséig, ugyanakkor ennek a tagdíjbefizetésnek csoportos beszedési megbízási esetén 25 forint a díja, éppen az a 2,5 százalék, amit működésre fordíthatnának. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénztárak működési költségeinek 15-25 százalékát teszi a felügyelet díj.

2019-06-07T11:18:10+00:00 2014. december 8.|

Megszólaltak a magánnyugdíjpénztárak vezetői

MTI | 2014.12.08

Ma hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága a magánnyugdíjpénztárak vezetőit, ahol a Szövetség, az MKB és a Horizont magánnyugdíjpénztár vezetői elmondták: szerintük a magánnyugdíjpénztárak önkéntes pénztárakba olvadása segíthetné magánpénztárak hosszú távú működőképességének megőrzését.

A költségvetést megalapozó egyik törvénymódosítás szerint a magánnyugdíjpénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, és a jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat.

Váradi Péter, a Horizont Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke úgy vélte, hogy a jelenleg ismert törvényjavaslat nem nyújt megoldást hosszabb távon a magán- nyugdíjpénztári rendszer problémáira. Egyetért a piac megtisztításával, és azzal is, hogy hosszú távú megoldást kell találni, a parlament előtt fekvő javaslat azonban szerinte nem szolgálja egyik célt sem. Az igazgatótanács elnöke szerint nem racionális 60 ezer emberért fenntartani egy magánnyugdíj-pénztári szabályozást, ezért a vagyon kezelését olyan szervezeteknek kell átadni, ahol nagyobb a működési biztonság; ez az önkéntes pénztári rendszer.

Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta a javasolt megoldások között, hogy a jelenlegi magánnyugdíj-pénztárak úgynevezett elismert pénztárrá alakulhassanak vagy beleolvadhassanak az önkéntes pénztárakba. Az ügyvezető igazgató szerint a javasolt 70 százalékos korlát nem oldja meg a mai pénztárak problémáit.

Lehoczky László, az MKB Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója jelezte: a pénztár az előző években felhalmozott likviditási tartalékkal változatlan körülmények között 3 évig tud még működni. A törvényjavaslattal kapcsolatban úgy vélte, hogy egyes részletszabályok bizonyos mértékben javítják a magánnyugdíjpénztárak működési feltételeit, ugyanakkor sok olyan elem van, amin lehetne még finomítani. Ő is azon az állásponton volt, hogy a javaslat nem ad választ arra, hogyan tudnának hosszú távon működni, ezért szerinte is az önkéntes pénztárba olvadás – és ott a magánnyugdíj-pénztári számlák elkülönítése – jelenthetne megoldást.

Váradi Péter elmondása szerint értelmetlen az a szabályozás, hogy a tagdíjnak 2,5 százalékát fordíthatják működésre a pénztárak. Ha ugyanis például 1000 forintot tagdíjként beszed a pénztár, ebből a tagdíjból kell biztosítaniuk minden felmerülő költséget, egészen a nyugdíj kifizetéséig, ugyanakkor ennek a tagdíjbefizetésnek 25 forint a díja csoportos beszedési megbízási esetén, éppen az a 2,5 százalék, amit működésre fordíthatnának. Szerinte a 70 százalékos korlát nem veszi figyelembe a pénztárak nagyságát, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénztáraknak jelentős költség – a működési költségei 15-25 százalékát teszi – ki a felügyelet díja.

Kutiné Csurgai Ágota kiemelte, hogy az önkéntes pénztári befizetésekhez hasonlóan a magánnyugdíj-pénztáriak után is be kellene vezetni az adójóváírást, emellett a cafeteria-elemek közé is be lehetne emelni a befizetéseket.

A testület nem volt határozatképes, az ülésen egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg, így azt nem tudták megtartani. A magánnyugdíjpénztárak vezetőit informális konzultáción hallgatta meg a három jelen lévő képviselő, Burány Sándor (MSZP), Hegedűs Lorántné (Jobbik), valamint Szakács László (MSZP).

2019-06-07T11:10:49+00:00 2014. december 8.|

Kiverte a biztosítékot

KLUBRÁDIÓ | szolidaritas.hu | 2014. december 1.

A korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületének elnökével készített interjút Törtei Takács Kriszta. A beszélgetés tárgya a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvénymódosítási javaslat volt.

2019-06-07T11:06:37+00:00 2014. december 1.|

Elvételi szempontok

HVG | 2014. november 27.

Nyugdíjpénztári lenyúlás?

Ellehetetlenítené a kormány a magánnyugdíj-pénztárak fennmaradását, 200 milliárdot söpörve be az államkasszába.

Mind a négy, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását túlélt pénztárat likvidálhatja az a kormányzati szándék, amelyet a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatba foglaltak. Az ominózus passzusok szerint jugutód nélkül végelszámolással meg kell szünnie annak a magánnyugdíjpénztárnak, amely drasztikus, fél év alatt legalább 30%-os létszámcsökkenést szenved el, vagy amelyben a díjfizető tagok száma a megelőző hat hónapból legalább kettőben a teljes taglétszám 70%-a alatt volt. Ha az alapos és céltudatos kalkulációval megszabott kritérium teljesül, több mint 61 ezer magánpénztári tag együttesen 205 milliárdos vagyona vándorolhat az államkasszába.

A javaslat feltehetőleg összefügg azzal, hogy a költségvetés tervezete tele van boritékolhatóan nem teljesülő bevételi előirányzatokkal és alultervezett kiadásokkal.
A mostani döntés voltaképpen a magánnyugdíjpénztárak 2011-es államosításának a folyománya. Akkor csaknem három ezer milliárd forintot vett el az állam. Az elsinkófált pénztári vagyon és “összességében 10 százalékkal vitte lejjebb az adósságpályát” – ismerte be a Hungarian Business Leaders’ Forum pénteki rendezvényén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ám a mostani elvonásról mélyen hallgatott. A 200 milliárd forintból egyébként az államadósságot nagyjából 0,6 százalékkal lehetne mérsékelni.
“A javaslat védi a korábban kötelezően befizetett tagdíjakból származó, a jövőbeni nyugdíjjáradékok fedezetéül szolgáló vagyont” – e magyarázattal álcázza a módosítás valódi indokát a gazdasági tárca. A jegybank adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi kötelező tagdíjat, és ők is egyre kevesebbet: 2011-ben még átlagosan havi 10 ezer forintot szántak spórolásra, ma már csupán 500 forintot. A tárca aggodalma szerint ez vagyonfeléléshez vezethet, s veszélyezteti a majdani járadék kifizetését, mivel a tagok nyugdíjának durván 25 százalékát e pénztáraknak kellene folyósítaniuk. Varga hétfőn még rá is erősített, mondván: a kormányzat nem engedheti meg, hogy az “ál-pénztárak” miatt 60 ezer ember ellátás nélkül maradjon. Ám ha valós is a kockázat, abba az állam vastagon belejátszott, más részt a tagok maguk vállalták azt.
“Hogyan lehet ál-nyugdíjpénztáraknak nevezni olyan intézményeket, amelyek átlagon nettó hozama az elmúlt 10 évben 5,5 – 8,5 százalék között mozgott?” – háborog Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A jegybank friss adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak nagyon is életképesek. Az idén kilenc hónap alatt 15 milliárd forinttal gyarapították tagjaik megtakarításait a 2013-as 9,6 milliárd után – működési veszteségük mindeközben 141 millió forintra mérséklődött a tavalyi 477 millióról. Az igazgató szerint a róluk szóló törvény eleve tiltja, hogy a tagok vagyonát feléljék a mostani tervezet viszont lehetővé tenné, hogy a tagdíjat nem fizetőkét a hozam erejéig “büntetésből” csökkentsék. Csúsztatás az is – folytatja -, hogy a tagok a nyugdíjuk 25 százalékát a pénztártól kapnák meg. Ez csak a 2010 októberéig megszerzett jogosultsági időre van így, azt követően viszont az állami nyugdíjkasszából kapják az ellátást.

DUTKA NOÉMI

2019-06-07T11:04:28+00:00 2014. november 27.|

Mégsem volt rossz befektetés magánnyugdíjpénztárban tartani a pénzünket

Szakszervezetek.hu | 2014.11.26.

Úgy tűnik mégsem volt rossz befektetés magánnyugdíjpénztárban tartani a pénzünket. Az elmúlt tíz év hozamai a jelenleg elérhető bankbetétek kamatának a háromszorosánál is jobb hozamokkal kecsegtetnek. Megnéztük, hogy mennyit gyarapodott azoknak a vagyona, akik nem léptek vissza az állami rendszerbe – írja a penzcentrum.hu.

A magánnyugdíjpénztári rendszer 2010-es átalakítását követően a pénztárak működése ellehetetlenült, többek között ezért a tagok létszáma és a pénztárak száma drámaian lecsökkent. Ennek ellenére még most is vannak, akik ragaszkodnak a pénztári tagságukhoz, és egyéni számlájukhoz. A bevételek visszaesése eléggé megtépázta a pénztárakat, az ING beolvadásával csupán négy magánnyugdíjpénztár fog maradni, pedig 2010-ben még közel húsz magánnyugdíjpénztár közül lehetett választani. A taglétszám is töredékére zsugorodott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint míg 2011 elején még több, mint hárommillió tagja volt a pénztáraknak, addig az év közepére ez a szám 100 ezer közelébe, majd 2014-re 62 ezer főre csökkent.

Újabb magánnyugdíjpénztár adta be a kulcsot

Az ING két napja jelentette be, hogy a magánnyugdíjpénztári üzletág június 30-án beolvad a Horizont Magánnyugdíjpénztárba. Ráadásul az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) ágazatuktól is megválnak, ami az Aranykorba olvad be.

Kérdés, hogy összeolvadáskor mi történik az ING magánnyugdíjpénztári ügyfeleivel. A megszűnéskor 30 napon belül jelezni kell azt, hogy melyik pénztárnak leszünk tagjai. Ebben az esetben viszont összeolvadásról van szó, ezért jelen esetben nincs az ügyfeleknek tennivalója amennyiben a Horizont Magánnyugdíjpénztár megfelelő számukra. Az állami rendszerbe nem lehetséges a visszalépés, mivel az csak végelszámolás vagy felszámolás esetén lehetséges, azaz ha a pénztár jogutód nélkül szűnik meg. Lehetőség van viszont másik pénztárba való átlépésre. Ennek feltétele, hogy legalább hat hónapja az adott magánnyugdíjpénztár tagjának kell lenni. A pénztárak folyamatos összeolvadása és megszűnése miatt folyamatosan csökken a tagok száma, és az új befizetések és adományok hiányában hosszú távon nem fenntartható a rendszer. Emiatt mérlegelni kell azt, hogy mikor megyünk nyugdíjba, és aszerint dönteni arról, hogy melyik pénztár maradhat fenn legalább a nyugdíjkorhatárunk eléréséig.

Hogyan válasszam ki a pénztáramat?

A pénztárak esetében egyéni számlákon tartják számon a pénzt, amelyek hozamai egyénenként láthatóak. A súlyozott átlag szerint a szektor átlagos hozama jóval az infláció felett alakult, a 2004-től 2013-ig tartó, 10 éves időszakban a nyugdíjbefektetések 7,04 százalékos éves átlagos hozamot termeltek, míg az átlagos éves infláció mértéke 4,8 százalékot tett ki. Ez azt jelenti, hogy (a válság ellenére) két százalékot meghaladó reálhozamot tudtak elérni a pénztárak az elmúlt tíz évben (“békeidőben” ez nem számít túl magasnak, de a válság miatt ez nem rossz teljesítmény).Tavaly a magánnyugdíjpénztáraknak az összes tagdíjbevétele mindössze 168 millió forintot tett hozzá a 193 milliárd forintot kitevő kezelt vagyonhoz. Ez azt jelenti, hogy nem az új befizetések termelték növekedés nagy részét, hanem a befektetésen értek el jelentős, (a mostani bankbetéthez képest átlagosan háromszoros) hozamot.

A legalacsonyabb átlaghozamot a Horizont Növekedési portfóliója érte el, közel öt, egészen pontosan 4,93 százalékos éves növekedéssel. A legjobban a Szövetség Magánnyugdíjpénztár Kiegyensúlyozott portfóliója teljesített, 8,2 százalékos hozamot könyvelhetett el. Az ING és a Szövetség portfólióinak összehasonlításakor látható, hogy a portfóliók hasonló hozamot értek el, sőt a Szövetség magasabb hozamai miatt nem indokolt a váltás. Ez alól kivétel a Klasszikus portfólió, ahol a Szövetség rosszabbul teljesített.

Lényeges, hogy a költségek összehasonlításakor minimális eltéréseket láthatunk, ez annak köszönhető, hogy a törvényi szabályozás igen szigorú ezek meghatározásakor. Emiatt a költségek szerinti választás csupán sokadik szempont a pénztár kiválasztásakor.

2019-06-07T11:00:55+00:00 2014. november 25.|

Tüntetés a magánnyugdíjért

Tüntetést szervezett a “60 ezren a MAGÁN nyugdíjukért nevű Facebook-csoport” 2014. november 25-én este.

A tüntetésen több ezren jelentek meg. A gyülekezés a József nádor téren volt, ahol elhangzott egy rövid beszéd és elindult a tömeg kb. 18.30 órakor. A menetet rendőrök biztosították. A menet a Bajcsy-Zsilinszky Endre út felé halad. Politikusok is részt vettek a tüntetésen. Ott volt Kunhalmi Ágnes, Tüttő Kata, Török Zsolt és Gőgös Zoltán a MSZP-től és egyéb politikusok és volt politikusok, civil szervezetek vezetői, mint a KNOÉ elnöke Kuti László, közéleti személyek is felbukkantak a tömegben, mint Demszky Gábor volt főpolgármester. Kb. ötezer főre becsülhető a résztvevők száma. Alkotmány utcában lesznek beszédek. A környék autói dudálnak. Az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésénél több rendőr és rendőrautó tereli a forgalmat. A tömegben jól hallhatóak a bekiabálásások és láthatóak a feliratok a molinókon:

  • Tolvajbanda, mocskos Fidesz!
  • Magánnyugdíj? PONT LESZAROM.HU
  • Orbán takarodj, vidd az összes haverod!
  • Rablókormány, vesszen Orbán
  • Magántulajdont erőszakkal elvenni intézményesített rablás
  • Fejétől bűzlik a hal
  • Kósa te egy senki vagy
  • Európát, Európát
  • Viktor, Viktor mondjon le!
  • Nem hagyjuk!
  • Milliárdos gázszerelők viszont vannak, a pénz tehát “jó helyre” került
  • Elvitte a cica

Először a Szabadság téren, állt meg a teherautó és elhangzott egy beszéd. A beszédben erősen kritika hangzott el Matolcsy Györgyre. A nagy zajban a beszéd nem minden részlete érthető. a teherautó tovább indukt, majd az Alkotmány utca elején állt meg újra. Kb. 19.30 órakor kezdődtek meg a beszédek. Az első szónok a “Lopni és lopni hagyni” mondattal zárja beszédét. Következő szónok Vajda Zoltán. Vajda Zoltán megemlíti a “fiktív tagságot”, majd Moldova poénjával folytatja: “Ezt nem gondoltam volna”. A tömegben elterjesztették, hogy a Kossuth téren egy másik tüntetés van, ezért a megmozdulás ott fog folytatódni. A Kossuth téren számtalan rendőr van. Kárpáti Tibor beszél. Kiemeli, hogy államosítottak 3000 milliárdot, az igéret ellenére sincsenek egyéni számlák. Megemlíti, hogy a jelenleg magánnyugdíjpénztárakban tartott pénz is kell a kormánynak “Nem hagyjuk!”, kiabálta a tömeg. Vajda megkérdezte a tömeget és kézfeltartással jelezték, hogy a megtakarításukat nem kívánják az államra bízni. Szóba kerültek az eszetlen stadionépítési mánia, az EU segytsége sőt még a “nem kell tolmács” Vida Ildikó szánalmas kaladja kapcsán.

Kiemelte Vajda, hogy 3 millió magánpénztári tagért is tüntetnek, és felteszi a kérdést, hogy “legközeleb a nagymamám lekvárját viszik el?” Elloptak 3 ezer milliárdot, most a maradék 200 milliárdot akarják, folytatta. Megemlítette, hogy “ellopták a pénzünket, ezek ne gondoskadjanak rólunk.”

A tömegnek tetszik a beszéd. A folytatásban elhangzott, hogy Varga Mihály fiktív pénztárakról, tagokról beszélt, pedig Rogán Tóni, Lázár, Varga Mihály és Kósa Lajos és főként Orbán Viktor a fiktív, nem a magánpénztári tagok. Levélben kívánnak petíciók benyújtani Varga Mihálynak és felszólította a tömeget, hogy ezt minél többen írják alá!

Nyolc óra körül felhangzott a himnusz és ezt követően a tömeg elkezdett szétszéledni.

2019-06-07T10:58:44+00:00 2014. november 25.|

Magánnyugdíjpénztárak: megmentés címén fojtják meg őket

Tamásné Szabó Zsuzsanna | 2014.11.24.

Több ponton is nagyon erősen sántít a minisztérium érvelése, amivel a még megmaradt magánnyugdíjpénztárak beszántását (vagy inkább a még elérhető vagyon lenyúlását) indokolják.

A megmaradt négy magánnyugdíjpénztár elleni&nbspvégső rohamot készíti elő a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az indoklás az, hogy meg kell védeni a tagok vagyonát.

Csak az a gond ezzel, hogy a tagok vagyonát nem kell megvédeni, mert ahhoz a pénztárak eddig sem sem nyúlhattak hozzá. És nemhogy csökkent volna, hanem – mint ahogy arról a Hír24 többször is beszámolt – folyamatosan gyarapodott a magánnyugdíjpénztárak, tehát a pénztári tagok vagyona is.

Sorra vettük, mik azok az NGM-es érvek, amik nem stimmelnek.

Kötelező tagdíj?

Bár a törvényjavaslatban nem szerepel, az NGM szombati közleményében kötelező magánnyugdíj-pénztári tagdíjakról beszél. Csakhogy ilyen nem létezik. A magánpénztári tagdíjfizetés önkéntes.

Meg kell menteni a tagok vagyonát?

A magánnyugdíjpénztárak vagyona (és ezt bizonyára az NGM is tudja) nem csökken, hanem folyamatosan nő. 2012 decemberében az MNB adatai szerint a portfólió piaci értéke 192, tavaly decemberben 193, idén szeptemberben pedig 205 milliárd forint volt. Miközben a taglétszám 69 ezerről 62,5 ezerre majd 61,5 ezerre csökkent. Vagyis az egy tagra eső vagyon is emelkedett.

Felélik a vagyont?

A vagyont már csak azért sem kell megmenteni, mert ahhoz nem nyúlhatnak hozzá a pénztárak. Akkor sem, ha a tagok nem fizetnek tagdíjat. Ezt ugyanis törvény tiltja.

Sőt, a magánpénztáraknak arra sem volt lehetőségük eddig, hogy mint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, a hozamból vonjanak le likviditásra és működésre fordítható összeget – hívta fel a figyelmünket a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Kutiné Csurgai Ágota.

Jövő évtől egyébként ez utóbbira elvileg lehetőségük lesz a magánpénztáraknak is (ez is a végelszámolással fenyegető törvényjavaslatban van). De ez sem jelenti azt, hogy magához a vagyonhoz hozzányúlhatnának. Csupán a hozamból vonhatnának le a nemfizető tagoktól működési és likviditási költségre. Tehát a vagyont nincs mitől, miért megmenteni.

Felélik a tagdíjakat?

Ilyen formán nemigen értelmezhető az sem, amit Varga Mihály mondott indoklásul: a kormányzat nem engedheti meg, hogy hatvanezer ember mindenféle ellátás nélkül maradjon.

Legalábbis azok, akik tisztességesen fizetik a tagdíjat, “arra számítanak, hogy a magánnyugdíjpénztártól majd járadékuk lesz, de nem lesz, mert a többi tag nem fizeti a tagdíjat és így ez egy álnyugdíjpénztár, mert a tagdíjakból csak a saját működését finanszírozza, azaz feléli a tagdíjat” – mondta az MTI szerint a miniszter. Azonban a tagdíjak feléléséről a vonatkozó törvények szerint szó sem lehet.

S mindezt úgy mondta Varga Mihály, hogy a javaslatban az is szerepelt: a pénztárak a jövőben működésükre az eddiginél többet, (0,9 százalék helyett) a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják. A befektetések eredményessége érdekében pedig a vagyonkezelési költséget (a jelenlegi 0,2 helyett) 0,4 százalékban maximálnák. Hiszen már csak ezért sem lehet szó a vagyon feléléséről.

Fiktív nyugdíjpénztárak?

Kutiné az álnyugdíjpénztárakra vonatkozó megjegyzésre azt mondta lapunknak, ilyenek nincsenek, és nem is voltak soha.

A Horizont magánnyugdíjpénztárak szerint is megalapozatlan fiktívnek, papíron létezőnek megjelölni olyan szervezeteket, amelyek rendkívül nehéz, vagy akár lehetetlen körülmények ellenére is ellátják feladatukat. Hangsúlyozták, a tagok minden fillérjével (legyen az befizetés, támogatás, befektetés vagy működési kiadás) el tudnak számolni. Átlagos hozamuk az elmúlt 10 évben, a válság ellenére 5,5% és 8,5% között mozgott portfóliótól függően. 2013-ban a klasszikus portfóliók átlagosan 5,7%, a kiegyensúlyozott portfóliók 8,2,% míg a növekedési portfoliók 8,3 % nettó hozamot hoztak az 1,7 % infláció mellett.

Azt is hozzátették, hogy a magánnyugdíjpénztárak működésből származó vesztesége (azaz működési bevételeik és kiadásaik különbsége) 2014 első félévében az MNB adatai szerint 77 millió forint volt. Vagyis a 2010-es államosítás óta sohasem volt ilyen alacsony. A pénztárak többsége pedig akár több száz millió forint működési tartalékkal rendelkezik, működésük még évekig biztosított.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Veszélyben a nyugdíj durván 25 százaléka?

Ez az állítás is sántít, hiszen 2012 óta az a szabály, hogy a megmaradt magánnyugdíj-pénztári tagok a 2010-ig tartó szolgálati idejükre kapnak csak 75 százalékos állami nyugdíjat. Utána viszont már százszázalékosat. Vagyis valaki minél tovább magánpénztári tag, annál nagyobb arányban kap állami nyugdíjat.

A 25 százalékos rész pedig mindenkinek megvan, sőt, kamatozott is az évek során.

De ha még veszélyben is lenne…

Mivel a javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy a magánnyugdíj-pénztári tag a jövőben bármikor visszalépjen az állami rendszerbe, végképp nem fenyegeti semmilyen veszély – hívta fel még a figyelmünket a Szövetség ügyvezető igazgatója.

Hiszen ha esetleg az egyéni számlán lévő pénzéből folyósítható járadék és az állami nyugdíjrész kevesebb lenne valakinek, mintha visszalépett volna az állami nyugdíjrendszerbe, akkor még közvetlenül a nyugdíjazása előtt is visszaléphet. Ezt a lehetőséget is megteremti ugyanis a törvényjavaslat. Szóval akkor mitől is kell megmenteni a tagokat?

Megmentik és megfojtják?

Azért is sántít ez az egész, mert úgy akarja végelszámolni gyakorlatilag az összes pénztárat a kormány, hogy közben könnyítéseket tesz. Hiszen felemeli a tagdíjakból a működésre és vagyonkezelésre fordítható részt. Lehetővé teszi, hogy akik nem fizetnek, azok hozamából levonjanak működésre és likviditásra. És megteremti a járadékfizetés lehetőségét is. Ezeket mind régóta kérték a pénztárak, hogy működésük könnyebb legyen. (Ahogy azt is, hogy a befizetéseikre lehessen adókedvezményt igénybe venni, úgy, mint például az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, de ilyen kitétel nincs a javaslatban).

És közben előírják a 70 százalékos szabályt, amin a még meglévő mind a 4 pénztár elbukna, ha januártól bevezetnék. Hacsak a tagok meg nem mentik a pénztárakat.

95 százalék kitartana

A Horizont nyugdíjpénztár egy nemrégiben készített felmérése szerint a pénztártagok 95 százaléka jó döntésnek tartja hogy maradt. Tehát nem kizárt, hogy akár tenni (vagyis tagdíjat fizetni) is hajlandóak lennének azért, hogy megmentsék a pénztárukat. Vagyis hogy megakadályozzák a 70 százaléknál kisebb tagdíjfizetés esetére beígért végelszámolást.

A Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója azt mondta lapunknak, nagyon sok pénztártag telefonált már péntek óta hozzájuk, hogy tagdíjat szeretnének fizetni, mert azt akarják, hogy megmaradjon a megtakarításuk és a pénztáruk. Elvileg ha a tagok összefognak, és november-decemberben a döntő többség elkezd tagdíjat fizetni, és a jövőben is ezt teszi, esély lehet arra, hogy a végelszámolással fenyegető tervezett szabály ellenére is fennmaradjanak.

Nem hagyják

Horizont Magánnyugdíjpénztár weboldalán rendkívüli közleményben reagált a tervezetre. Értelmezésük szerint annak ellenére, hogy a magánnyugdíjpénztárak az elmúlt években is megbízhatóan őrizték és tovább gyarapították a pénztártagok nyugdíjcélú megtakarításait, a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénytervezet alapján valamennyi magánnyugdíjpénztár végelszámolásra kényszerülhet.

Az új törvényi feltételnek ugyanis – ha az visszamenőlegesen értendő – egyetlen magánnyugdíjpénztár sem tud megfelelni, mint az a Magyar Nemzeti Bank részére szolgáltatott negyedéves jelentésekből egyértelműen kiderül. A Horizont egyébként azt is írja, hogy hivatalos úton próbál meg alternatív javaslatokat benyújtani és tárgyalóasztalhoz ülni az illetékesekkel.

2019-06-07T10:54:08+00:00 2014. november 24.|