A megmaradt magánnyugdíjpénztárak helyzete
Figyelő | 2012.05.09
A legjobb hozamokat elérő magánnyugdíjpénztárak közül is többen kénytelenek bezárni hamarosan. A megszűnő kasszák tagjai visszaléphetnek az állami rendszerbe, vagy kereshetnek egy olyan pénztárat, amely talpon tud maradni – ilyet találni azonban ma már nem is olyan könnyű.
Drága és felesleges kísérlet volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer, amelyen elbuktunk 150 milliárd forint felesleges működési kiadást, és 700 milliárd forint elmaradt hasznot a mindenkori rövid távú állampapír-piaci hozamszinthez képest – mondta Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott. Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke azt is bejelentette, hogy az Axa, az Erste és az Aegon működése kapcsán büntetőfeljelentést is tettek.
A kormányzat eddig sem szerette a nyugdíjrendszer egykori második pillérét, ám sokakat mégsem tudott eltántorítani. Most újra döntési helyzetbe kerül a még megmaradt 77 ezer magán-nyugdíjpénztári tag jelentős része, hiszen jó néhány kassza lehúzza a rolót. Legtöbbjük elveszítette tagsága túlnyomó részét az állami rendszerbe történő visszaléptetési kampányokban, ráadásul a magánnyugdíjpénztárak szabályozása oly mértékben szigorodott, hogy a kisebb kasszáknak gyakorlatilag semmi esélyük sem maradt az önálló fönnmaradásra.
Végelszámolási teendők
A magánnyugdíjpénztárak végelszámolásának megkezdése után, legkésőbb 30 napon belül a végelszámoló írásos értesítést küld a tagoknak: 30 napon belül nyilatkozzanak arról, melyik másik magánnyugdíjpénztárba kívánnak átlépni. Ha a tag nem nyilatkozik a megadott határidőig, a végelszámoló automatikusan az állami tb-rendszerbe lépteti vissza (ilyen esetben nem jár reálhozam-visszafizetés a tagnak, hiszen azt két alkalommal egyedi lehetőségként hirdette meg a jogalkotó). Ha a tag egy másik magánnyugdíjpénztárba való átlépés mellett dönt, akkor annak, mint általában az átlépésekkor, költsége van, amely a tagi követelés maximum 1 ezreléke lehet. Ha a tag az átlépést megelőző két éven belül lépett be addigi (most elhagyandó) pénztárába, akkor maximum 5000 forint értékben további átlépési költség is levonható tőle. Az átlépés a hozamgaranciát (a Pénztárak Garancia Alapja által garantált inflációs hozamgarancia) csakis abban az esetben érinti, ha az addigi pénztárába öt évnél kevesebb időn belül lépett be. Vagyis ha nem töltött öt évet addigi (most elhagyandó) pénztárában, akkor a törvény szerint elveszíti a hozamgaranciára való jogosultságát. Minden egyéb esetben megmarad a tag hozamgaranciája.
EGYENLŐTLEN BÁNÁSMÓD
Hiszen miközben az egyelőre el nem lehetetlenített harmadik pillérben, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a működési, likviditási költség akár 6 százalék is lehet együttesen, addig a magánnyugdíjpénztárak csak a befizetések legfeljebb 0,9 százalékát fordíthatják működésre – tudtuk meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől. A kormány nem pusztán ezzel a szabályozással, de sok korábbi lépésével is deklarálta, hogy nem éppen a magán-nyugdíjpénztári rendszer barátja, nem csoda tehát, hogy több kassza bedobta a törülközőt, és végelszámolással megszűnik.
Az Erste már meghozta e döntést, és az is biztos, hogy eltűnik az Aegon magánpénztári ága is. A Dimenzió Magánnyugdíjpénztár márciusi közgyűlésén Laczi Hedvig ügyvezető azt mondta: a végelszámolásra 6-7 hónapot kell számolni, ezért – miképpen több másik pénztár – a Dimenzió is májusban hozza meg a további működéssel kapcsolatos döntését. A Dimenzióval egy olyan pénztár tűnhet el, amely kifejezetten jó nettó hozamokat ért el a többi kasszához képest 10 éves időtávon abszolút értelemben, és ami sajnos nem volt különösebben jellemző a magánnyugdíjpénztárakra, még a referenciahozamait is döntően túlszárnyalta. Hasonló módon sajnálkozhatunk a megszűnő Életúton is. Sok pénztár tehát megszűnik (a tagok ilyenkor szükséges teendőiről lásd keretes írásunkat!), de hogyan kerüljük el, hogy véletlenül olyan pénztárba lépjünk át, amely végül maga is lehúzza a rolót? A PSZÁF tanácsa szerint tekintse át a tag a kassza nyilvános hirdetményeit, külső kommunikációját.
Az Allianz Magánnyugdíjpénztár (immár Szövetség Nyugdíjpénztár néven) és az ING Nyugdíjpénztár például sajtóközleményben tudatta, hogy folytatni kívánja a tevékenységét. A Szövetség Nyugdíjpénztár a névválasztást azzal is indokolta, hogy egy a már nevében is összefogást kifejező üzenetet kívánt közvetíteni a magánpénztári piac többi szereplőjének. Úgy tudjuk, volt is már jelentkező a felhívásra, azonban megnevezni csak akkor lehet az érdeklődőt, amennyiben az adott pénztár közgyűlése döntött a beolvadásról. Az ING pedig kifejezetten azt írta közleményében: felkészült az átlépők fogadására is. Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke a Figyelő érdeklődésére közölte: jelen pillanatban nagyon sokan érdeklődnek az átlépési lehetőség iránt, és elkezdtek beérkezni a konkrét átlépési nyilatkozatok is. Mindez azonban igazán csak a megszűnő pénztárak felszámolása után gyorsulhat fel.
Miért marad, aki marad?
Vajon ilyen környezetben miért nem adja föl valamennyi kassza a magán-nyugdíjpénztári ágat? A Szövetség Nyugdíjpénztár azt közölte: pénzügyi szolgáltatóktól függetlenül működik, saját maga végzi a pénztári adminisztrációt, és kizárólag a maradó tagok érdekét tartják fontosnak a működés szempontjából. A legfontosabb érv az ING hosszú távú megtakarítások melletti elkötelezettsége – mondta Borza Gábor. Kérdésünkre azonban nem tagadta: más pénzügyi szolgáltatások ajánlása ezen ügyfélkörnek szintén érv lehet a tagság bővítése mellett. Ám ezt nagyon szigorú jogi keretek szabályozzák – tette hozzá. A Pannónia is arra hivatkozott, hogy mint erős munkáltatói kötődésű pénztár nem üzleti érvek alapján, hanem a tagok érdeke miatt működteti továbbra is magán-nyugdíjpénztári ágazatát. Tagjaiknak a CIG-partnerség keretében tudnak ajánlani más pénzügyi szolgáltatásokat is, de ez független a magánnyugdíjpénztár működésétől.
A Figyelő érdeklődésére az MKB Nyugdíjpénztár is azt közölte, vannak náluk új belépők, de a számuk nem jelentős, viszont szívesen veszik a jelentkezésüket. Paczolai Szabolcs, a Pannónia ügyvezető-helyettese elmondta: más pénztárakból több tucat átlépőjük volt az elmúlt hetekben, és sokan érdeklődnek a lehetőségekről. Úgy vélik, a végelszámolásra készülő kasszák tagsága még nem döntött új pénztárát illetően. A PSZÁF tanácsa szerint is döntési szempont lehet például a pénztár addigi – minél hosszabb időtávban megvizsgálandó – teljesítménye (hozama, díjterhelése), ám ez nem feltétlenül függ össze a pénztár túlélési esélyével. Hogy melyek lesznek a végül állva maradó magánkasszák, az néhány májusi közgyűlési döntés után világosabban fog látszani. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint 2013-ra 6-8 magánnyugdíjpénztár maradhat. Hasznos lenne a tagoknak is tudniuk, milyen beolvadások lesznek még, erről egyelőre csak találgatni lehet.
ADOMÁNYRA VÁRÓK
Az is nagy kérdés, hogy a megmaradó pénztárak hogyan reagálnak az említett, igen rideg új szabályozásra. A kasszák azzal próbálnak pénzhez jutni, hogy önkéntes adományokat kérnek a tagjaiktól. Ezek a hozzájárulások csak kérhetők, ha a tagok nem adományoznak, azért nem szankcionálhatók.
A Figyelő által megkérdezett pénztárak egy része így is komoly bevételi lehetőségként tartja számon az önkéntes tagi adományokat. Lehoczky László nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, hogy a tagság mekkora része támogatja majd önkéntes adományokkal a pénztárakat, de egy biztos, a mostani visszalépések után több kassza konkrétan is jelezte a tagságának, e nélkül hosszú távon nem tudnak működni. A Figyelőnek nyilatkozó MKB és Szövetség egyaránt számít a tagi adományokra, előbbinél a májusi közgyűlés foglalkozik a kérdéssel, utóbbinak pedig már vannak is olyan tagjai, akik utaltak működési hozzájárulást. Borza Gábor már óvatosabban fogalmazott. Mint mondta, az év vége felé várhatóan már tisztábban kirajzolódik a jogszabályi környezet, és addigra a tagság is maga mögött tudja a döntési időszakot; akkor lesz látható, hogy az évi 4000 forintos önkéntes adományt a tagok nagyobb része befizeti-e. A Pannónia helyettes ügyvezetője hasonlóan óvatosan fogalmazott: „Többen jelezték már befizetési szándékukat, bár vélhetően a tagság egészére vetítve komoly bevétellel nem számolhatunk.” Paczolai Szabolcs szerint a kassza magánpénztári ága mintegy két évig önfenntartó módon működhet, ez idő alatt mindenképpen jogszabályi változásra számít, amely megoldja a magánpénztári tagok sorsát. Lehoczky László pedig úgy véli, hasznos lehetőség lenne, ha előbb-utóbb a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak szabályozása megegyezne. Szerinte az lenne logikus, ha az önkéntes nyugdíjpénztáron belül aki a magánágból hozná át a számláját, annak két elkülönített számlát vezetne a pénztár. A magánból áthozott egyenleg felhasználására vonatkozó szabályok megegyeznének a jelenlegi magán-nyugdíjpénztáriakkal (tehát csak nyugdíjba vonulás után és csak járadékként lehetne felhasználni). Az önkéntes ág felhasználási szabályai pedig megegyeznének a jelenlegivel, de a „járadék módszer” terjedne, s ha ehhez ösztönzést is kaphatnának az önkéntes pénztári tagok, akkor gyorsan növekedne a járadékot kapók száma.
A Figyelő kérdésére ugyanakkor a PSZÁF azt közölte: nem tud semmiféle közelgő vagy tervezett jogszabályváltozásról a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatban.