RTL II: Ismét veszélyben a magánnyugdíj-pénzek

RTLII | 2014.06.05.

Elveszthetik pénzüket a megmaradt magánnyugdíj pénztári tagok. Csak rendkívül bonyolultan juthatnak hozzá a befizetett összeghez mindazok, akik nem léptek át az állami nyugdíjrendszerbe.

A video megtekintéséhez kattintson a képre!

Ha a böngésző nincs frissítve, a video lejátszásához bővítményre van szükség, mely az Internetről letölthető. Az Internet explorer11 esetében a böngésző automatikusan jelzi ennek szükségét

2019-06-07T10:44:57+00:002014. június 5.|

Sok pénz ragadt be az OTP-nél

2013.01.18 | az én pénzem

2013. január 18. A talpon maradás mellett voksoló pénztárak létszáma növekszik, de a megszűnők tagjai közül kevesen választottak másik pénztárat. Az OTP Magánnyugdíjpénztárból tavaly csak a tagok 11 százaléka lépett ki, így 31 milliárd forint beragadt. Aki nem dönt, a tb-rendszerben találhatja magát, ahol egyre olvad a maradék vagyon.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjainak mindössze 11 százaléka lépett már át vagy kérelmezte az átlépését más pénztárba a végelszámolás január 1-jei elindulásáig – tudta meg portálunk. A decemberi küldöttközgyűlés döntött a megszűnésről, de a tagok már az október elején kézhez kapott levélbőlsejthették a véget. Így lett volna idejük új pénztárt választani. Ennek ellenére a közgyűlést követően csak 315 fő lépett át másik pénztárba, és az év végéig még 1250 tag kezdeményezte az átlépést. Utóbbiak adatait most dolgozzák fel, így január 31-ével lesz róluk végleges információ. A végelszámolást így 13735 tag 31 milliárd forintnyi vagyonával kezdte meg a pénztár – tájékoztatta az OTP Bank portálunkat.

A tagok hezitálása azért sem érthető, mert azoknak a vagyona, akik most, a végelszámolás elindulása után jelzik ezt a szándékukat, csak a végelszámolás lezárta után (ez várhatóan 2013. december 31. lesz) kerülhet át másik pénztárhoz. (Addig tehát nem rendelkezhet szabadon ezzel a pénzzel senki.) Információink szerint az OTP Magánnyugdíjpénztár a héten küldte ki a tagjainak az értesítést a végelszámolás megkezdéséről. Nekik 30 napjuk lesz nyilatkozni arról, melyik pénztárba kívánnak átlépni. Aki nem dönt, annak a pénze az állami tb-rendszerben landol.

A felhalmozott nyugdíjpénz önkéntes átadása azért is meglepő lenne a tagok részéről, mert az államhoz 2011 májusában átkerült mintegy 3000 milliárd forintos vagyon 2012 október végére 673 milliárd forintra olvadt. Tehát nem maradt meg a jövőbeni nyugdíjfizetésekre, azt ma költötték el. Ráadásul úgy tűnik, hogy egyéni számlák nem abban a formában lesznek majd (egyszer), ahogy a kormány megígérte, sőt a szaktárca Privátbankárnak éppen nyilatkozta, hogy a visszalépéssel a tag követelése megszűnt a nyilvántartott összeggel szemben.

A végelszámolás alatt álló más magánnyugdíjpénztárakból (Erste, Aegon) több százan érkeztek a megmaradó piaci szereplőkhöz. A Budapest Nyugdíjpénztár taglétszáma – tudtuk meg a pénztártól – egy év alatt megduplázódott (a Dimenzió is ide olvadt be), és 5500 főre nőtt. A Szövetség Magánnyugdíjpénztár (volt Allianz) létszáma a szeptember végi 9265-ről az év végére 9560 főre nőtt. Összesen 185 új tag érkezett illetve érkezik január végéig az OTP-től. A Pannónia létszáma is több száz új taggal bővült, jelenleg 2700-2800 körül alakul.

Noha több pénztár közgyűlése is előírt tagdíjat (a megmaradó pénztárakról és a tagdíjakról itt tájékozódhat) a tagoknak csak nagyon kis része fizeti azt meg. A Szövetség álláspontja szerint a működési célra szánt évi 5 ezer forintos befizetés segíti a pénztár stabil működését. Tavaly ilyen működési adományt a tagok közel 10 százaléka fizetett, és ennél kevesebben teljesítettek egyéni tagdíjbefizetést (itt nincs kötelezően előírt tagdíj), de ezek között jelentős összegek is érkeztek.

A Pannónia Magánnyugdíjpénztárnál ugyan a küldöttközgyűlés előírt tagdíjat és adományt is, ezt nem sokan teljesítették – mondta Pellei József ügyvezető az Azénpénzem.hu-nak. Hozzátette: a pénztár tavaly év végén kampányt indított a fizetési morál javítására, ami úgy tűnik, hogy sikerrel járt. Egyre többen érdeklődnek a pénztár jövője iránt, és ezzel párhuzamosan nő a fizetési hajlandóság is.

Jelenleg hét magánnyugdíjpénztár működik: Aranykor, AXA, Budapest, Pannónia, ING, MKB és Szövetség. Ezeknél a pénztáraknál a korábban felhalmozott működési tartalékból finanszírozzák a működést, amit a tagoktól kapott adomány egészít ki. Az Aranykor decemberi közgyűlése döntött arról, hogy 1500 forintos önkéntes adományt vár a tagoktól, hogy a működés költsége ne a felhalmozott tartalékot apassza. Mindenesetre a működési tartalék a 2013-as év finanszírozására bőven elegendő. A Budapest nem kér sem adományt sem tagdíjat, és többször is kinyilvánította, hogy elkötelezett eleme a magánpénztári rendszernek. Az MKB tavaly tavasszal arról értesítette a tagokat, hogy két év működésére elegendő tartalékkal rendelkezik. Az AXA arról tájékoztatta portálunkat, hogy jelenleg az AXA csoport magyarországi tagvállalatai finanszírozzák a magánnyugdíjpénztár működését. A pénztár irányító testülete továbbra is keresi a tagok számára legmegfelelőbb alternatív megoldást.

2019-06-07T10:38:54+00:002013. január 18.|

A végső kiszorítás

A megmaradt magánnyugdíjpénztárak helyzete

Figyelő | 2012.05.09

A legjobb hozamokat elérő magánnyugdíjpénztárak közül is többen kénytelenek bezárni hamarosan. A megszűnő kasszák tagjai visszaléphetnek az állami rendszerbe, vagy kereshetnek egy olyan pénztárat, amely talpon tud maradni – ilyet találni azonban ma már nem is olyan könnyű.

Drága és felesleges kísérlet volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer, amelyen elbuktunk 150 milliárd forint felesleges működési kiadást, és 700 milliárd forint elmaradt hasznot a mindenkori rövid távú állampapír-piaci hozamszinthez képest – mondta Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott. Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke azt is bejelentette, hogy az Axa, az Erste és az Aegon működése kapcsán büntetőfeljelentést is tettek.

A kormányzat eddig sem szerette a nyugdíjrendszer egykori második pillérét, ám sokakat mégsem tudott eltántorítani. Most újra döntési helyzetbe kerül a még megmaradt 77 ezer magán-nyugdíjpénztári tag jelentős része, hiszen jó néhány kassza lehúzza a rolót. Legtöbbjük elveszítette tagsága túlnyomó részét az állami rendszerbe történő visszaléptetési kampányokban, ráadásul a magánnyugdíjpénztárak szabályozása oly mértékben szigorodott, hogy a kisebb kasszáknak gyakorlatilag semmi esélyük sem maradt az önálló fönnmaradásra.

Végelszámolási teendők

A magánnyugdíjpénztárak végelszámolásának megkezdése után, legkésőbb 30 napon belül a végelszámoló írásos értesítést küld a tagoknak: 30 napon belül nyilatkozzanak arról, melyik másik magánnyugdíjpénztárba kívánnak átlépni. Ha a tag nem nyilatkozik a megadott határidőig, a végelszámoló automatikusan az állami tb-rendszerbe lépteti vissza (ilyen esetben nem jár reálhozam-visszafizetés a tagnak, hiszen azt két alkalommal egyedi lehetőségként hirdette meg a jogalkotó). Ha a tag egy másik magánnyugdíjpénztárba való átlépés mellett dönt, akkor annak, mint általában az átlépésekkor, költsége van, amely a tagi követelés maximum 1 ezreléke lehet. Ha a tag az átlépést megelőző két éven belül lépett be addigi (most elhagyandó) pénztárába, akkor maximum 5000 forint értékben további átlépési költség is levonható tőle. Az átlépés a hozamgaranciát (a Pénztárak Garancia Alapja által garantált inflációs hozamgarancia) csakis abban az esetben érinti, ha az addigi pénztárába öt évnél kevesebb időn belül lépett be. Vagyis ha nem töltött öt évet addigi (most elhagyandó) pénztárában, akkor a törvény szerint elveszíti a hozamgaranciára való jogosultságát. Minden egyéb esetben megmarad a tag hozamgaranciája.

EGYENLŐTLEN BÁNÁSMÓD

Hiszen miközben az egyelőre el nem lehetetlenített harmadik pillérben, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a működési, likviditási költség akár 6 százalék is lehet együttesen, addig a magánnyugdíjpénztárak csak a befizetések legfeljebb 0,9 százalékát fordíthatják működésre – tudtuk meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől. A kormány nem pusztán ezzel a szabályozással, de sok korábbi lépésével is deklarálta, hogy nem éppen a magán-nyugdíjpénztári rendszer barátja, nem csoda tehát, hogy több kassza bedobta a törülközőt, és végelszámolással megszűnik.

Az Erste már meghozta e döntést, és az is biztos, hogy eltűnik az Aegon magánpénztári ága is. A Dimenzió Magánnyugdíjpénztár márciusi közgyűlésén Laczi Hedvig ügyvezető azt mondta: a végelszámolásra 6-7 hónapot kell számolni, ezért – miképpen több másik pénztár – a Dimenzió is májusban hozza meg a további működéssel kapcsolatos döntését. A Dimenzióval egy olyan pénztár tűnhet el, amely kifejezetten jó nettó hozamokat ért el a többi kasszához képest 10 éves időtávon abszolút értelemben, és ami sajnos nem volt különösebben jellemző a magánnyugdíjpénztárakra, még a referenciahozamait is döntően túlszárnyalta. Hasonló módon sajnálkozhatunk a megszűnő Életúton is. Sok pénztár tehát megszűnik (a tagok ilyenkor szükséges teendőiről lásd keretes írásunkat!), de hogyan kerüljük el, hogy véletlenül olyan pénztárba lépjünk át, amely végül maga is lehúzza a rolót? A PSZÁF tanácsa szerint tekintse át a tag a kassza nyilvános hirdetményeit, külső kommunikációját.

Az Allianz Magánnyugdíjpénztár (immár Szövetség Nyugdíjpénztár néven) és az ING Nyugdíjpénztár például sajtóközleményben tudatta, hogy folytatni kívánja a tevékenységét. A Szövetség Nyugdíjpénztár a névválasztást azzal is indokolta, hogy egy a már nevében is összefogást kifejező üzenetet kívánt közvetíteni a magánpénztári piac többi szereplőjének. Úgy tudjuk, volt is már jelentkező a felhívásra, azonban megnevezni csak akkor lehet az érdeklődőt, amennyiben az adott pénztár közgyűlése döntött a beolvadásról. Az ING pedig kifejezetten azt írta közleményében: felkészült az átlépők fogadására is. Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke a Figyelő érdeklődésére közölte: jelen pillanatban nagyon sokan érdeklődnek az átlépési lehetőség iránt, és elkezdtek beérkezni a konkrét átlépési nyilatkozatok is. Mindez azonban igazán csak a megszűnő pénztárak felszámolása után gyorsulhat fel.

Miért marad, aki marad?

Vajon ilyen környezetben miért nem adja föl valamennyi kassza a magán-nyugdíjpénztári ágat? A Szövetség Nyugdíjpénztár azt közölte: pénzügyi szolgáltatóktól függetlenül működik, saját maga végzi a pénztári adminisztrációt, és kizárólag a maradó tagok érdekét tartják fontosnak a működés szempontjából. A legfontosabb érv az ING hosszú távú megtakarítások melletti elkötelezettsége – mondta Borza Gábor. Kérdésünkre azonban nem tagadta: más pénzügyi szolgáltatások ajánlása ezen ügyfélkörnek szintén érv lehet a tagság bővítése mellett. Ám ezt nagyon szigorú jogi keretek szabályozzák – tette hozzá. A Pannónia is arra hivatkozott, hogy mint erős munkáltatói kötődésű pénztár nem üzleti érvek alapján, hanem a tagok érdeke miatt működteti továbbra is magán-nyugdíjpénztári ágazatát. Tagjaiknak a CIG-partnerség keretében tudnak ajánlani más pénzügyi szolgáltatásokat is, de ez független a magánnyugdíjpénztár működésétől.

A Figyelő érdeklődésére az MKB Nyugdíjpénztár is azt közölte, vannak náluk új belépők, de a számuk nem jelentős, viszont szívesen veszik a jelentkezésüket. Paczolai Szabolcs, a Pannónia ügyvezető-helyettese elmondta: más pénztárakból több tucat átlépőjük volt az elmúlt hetekben, és sokan érdeklődnek a lehetőségekről. Úgy vélik, a végelszámolásra készülő kasszák tagsága még nem döntött új pénztárát illetően. A PSZÁF tanácsa szerint is döntési szempont lehet például a pénztár addigi – minél hosszabb időtávban megvizsgálandó – teljesítménye (hozama, díjterhelése), ám ez nem feltétlenül függ össze a pénztár túlélési esélyével. Hogy melyek lesznek a végül állva maradó magánkasszák, az néhány májusi közgyűlési döntés után világosabban fog látszani. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint 2013-ra 6-8 magánnyugdíjpénztár maradhat. Hasznos lenne a tagoknak is tudniuk, milyen beolvadások lesznek még, erről egyelőre csak találgatni lehet.

ADOMÁNYRA VÁRÓK

Az is nagy kérdés, hogy a megmaradó pénztárak hogyan reagálnak az említett, igen rideg új szabályozásra. A kasszák azzal próbálnak pénzhez jutni, hogy önkéntes adományokat kérnek a tagjaiktól. Ezek a hozzájárulások csak kérhetők, ha a tagok nem adományoznak, azért nem szankcionálhatók.

A Figyelő által megkérdezett pénztárak egy része így is komoly bevételi lehetőségként tartja számon az önkéntes tagi adományokat. Lehoczky László nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, hogy a tagság mekkora része támogatja majd önkéntes adományokkal a pénztárakat, de egy biztos, a mostani visszalépések után több kassza konkrétan is jelezte a tagságának, e nélkül hosszú távon nem tudnak működni. A Figyelőnek nyilatkozó MKB és Szövetség egyaránt számít a tagi adományokra, előbbinél a májusi közgyűlés foglalkozik a kérdéssel, utóbbinak pedig már vannak is olyan tagjai, akik utaltak működési hozzájárulást. Borza Gábor már óvatosabban fogalmazott. Mint mondta, az év vége felé várhatóan már tisztábban kirajzolódik a jogszabályi környezet, és addigra a tagság is maga mögött tudja a döntési időszakot; akkor lesz látható, hogy az évi 4000 forintos önkéntes adományt a tagok nagyobb része befizeti-e. A Pannónia helyettes ügyvezetője hasonlóan óvatosan fogalmazott: „Többen jelezték már befizetési szándékukat, bár vélhetően a tagság egészére vetítve komoly bevétellel nem számolhatunk.” Paczolai Szabolcs szerint a kassza magánpénztári ága mintegy két évig önfenntartó módon működhet, ez idő alatt mindenképpen jogszabályi változásra számít, amely megoldja a magánpénztári tagok sorsát. Lehoczky László pedig úgy véli, hasznos lehetőség lenne, ha előbb-utóbb a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak szabályozása megegyezne. Szerinte az lenne logikus, ha az önkéntes nyugdíjpénztáron belül aki a magánágból hozná át a számláját, annak két elkülönített számlát vezetne a pénztár. A magánból áthozott egyenleg felhasználására vonatkozó szabályok megegyeznének a jelenlegi magán-nyugdíjpénztáriakkal (tehát csak nyugdíjba vonulás után és csak járadékként lehetne felhasználni). Az önkéntes ág felhasználási szabályai pedig megegyeznének a jelenlegivel, de a „járadék módszer” terjedne, s ha ehhez ösztönzést is kaphatnának az önkéntes pénztári tagok, akkor gyorsan növekedne a járadékot kapók száma.

A Figyelő kérdésére ugyanakkor a PSZÁF azt közölte: nem tud semmiféle közelgő vagy tervezett jogszabályváltozásról a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatban.

2019-06-07T10:36:12+00:002012. május 9.|
Go to Top